Miért érdemes büntetőjogászt fogadni?
október 30, 2024
Az ingatlan adásvétel menete – lépésről lépésre, érthetően
október 20, 2025
info@avianlegal.hu +3670-389-3614
Dr. Boldizsár Dominik LL.M.
Az esetek döntő többségében a leendő tulajdonos már részleteiben átgondolt üzleti tervvel, világos vízióval rendelkezik akkor, amikor cégalapításra adja a fejét, azonban sokan az ügyvéddel folytatott előzetes megbeszélés során döbbennek rá, hogy a cégalapítási eljárás során is meg kell hozni olyan stratégiai döntéseket, amely döntések alapjaiban határozzák meg a vállalkozás későbbi működését. Következő cikkünkben ezekről a stratégiai kérdésekről ejtünk bővebben szót.
Cégnév
A vállalkozás elnevezése kritikus lépés, hiszen a név teszi megkülönböztethetővé a vállalkozást a piacon versenytársaitól. A vállalkozás nevének az ország területén bejegyzett más vállalkozások elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, ezért a cégalapítást megelőzően ellenőrizni szükséges, hogy a választott név már nem szerepel-e a cégjegyzékben. Amennyiben igen, módosítás válhat szükségessé, különben a cégbíróság elutasítja a bejegyzést.
Tevékenységi körök
A vállalkozások tevékenységi köreit Magyarországon a tevékenységeket kategóriákba soroló TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) rendszer által tartalmazott kódok megjelölésével kell meghatározni. A TEÁOR kódok az Európai Unió NACE kódrendszeren alapulnak, így a magyar vállalkozások tevékenységi körei nemzetközileg is könnyen összehasonlíthatóvá válnak az Unióban működő más vállalkozások tevékenységi köreihez képest.
Székhely
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
Amennyiben a cég saját tulajdonú ingatlanban működik, a székhelyhasználati jogosultságot egyszerűen igazolni lehet egy tulajdoni lap segítségével, ha bérelt ingatlanról van szó, már a bérleti szerződésben célszerű rögzíteni, hogy az ingatlan székhelyként használható-e, valamint ebben az esetben a cégbejegyzéshez a tulajdonos nyilatkozata is szükséges lehet.
Tulajdonosi struktúra
Tulajdonos magánszemély, illetve valamilyen szervezet (általában gazdasági társaság) is lehet. Amennyiben nem magánszemély az új társaság tulajdonosa, úgy a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell szervezet létezését, valamint a szervezet képviselőjének képviseleti jogosultságát bizonyító okiratokat is, ezek nélkül az eljáró jogi képviselő nem adhatja be a cégbejegyzési kérelmet.
Menedzsment
A jogszabályok értelmében az ügyvezetők munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatják el feladataikat. Munkaviszony esetén munkaszerződést kell kötni a céggel, megbízási jogviszony esetén pedig javasolt megbízási szerződés megkötése. A megbízási jogviszonyban álló ügyvezető tevékenységét akár ingyen is elláthatja. Fontos vizsgálandó körülmény továbbá, hogy az ügyvezetővel szemben fennállnak jogszabályban meghatározott kizáró okok, mint például büntetett előélet, vagy a vezető tisztségviselői pozíciótól való eltiltás. Ezen kizáró okok hiányáról az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell cégalapításkor, a nyilatkozatot mellékelni kell a cégbejegyzési kérelemhez.
Az ügyvezető mellett cégvezető is kinevezhető. A cégvezető a gazdasági társaság olyan munkavállalója, aki az ügyvezető rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A gyakorlatban általában ő az ügyvezető „jobb keze”, elsősorban az operatív működésért felel, hogy az ügyvezető a stratégiai döntésekre, üzletfejlesztésre koncentrálhasson. A cégvezető tehát a hierarchiában az ügyvezető alatt áll.
Ha több ügyvezetője vagy cégvezetője van a társaságnak, akkor arról is dönteni kell, hogy mindannyian önállóan jogosultak-e a céget képviselni vagy csak együttesen. Együttes képviselet esetén mindig több személy ír alá a cég nevében.
Törzstőke
Korlátolt felelősségű társaság esetében a törzstőke minimuma hárommillió forint. A törzstőke befizetésére két mód van, a bankszámlára való befizetés, vagy a társaság házipénztárban való elhelyezés, a befizetés határideje pedig legkésőbb a társaság nyilvántartásba vételét követő második teljes üzleti év beszámolójának elfogadásától számított három hónap. Korlátolt felelősségű társaságok esetében a tag a pénzbeli hozzájárulását teljes egészében vagy részben a felosztható nyereségből is teljesítheti.
A törzstőkét nem csak pénzbeli, hanem – akár teljes mértékben – nem pénzbeli hozzájárulással, apporttal is alapítható. Az apport tárgya lehet bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, jog vagy elismert követelés, az apportot azonban a pénzbeli hozzájárulással ellentétben legfeljebb a cégalapításig a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Áfa nyilatkozat
A cégalapítás előtt érdemes könyvelővel vagy adószakértővel konzultálni, ugyanis már a cégbejegyzési eljárás során jelezni kell a kérelemben, hogy a vállalkozás áfaalany- e vagy sem. Amennyiben áfaalany, akkor arról is nyilatkozni kell, (ha)
- kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellege miatt adómentes tevékenységet végez,
- az ingatlanok értékesítésére, bérbeadására az adómentesség helyett az áfafizetési kötelezettséget választja,
- alanyi adómentességet választ,
- adófizetési kötelezettségét az Áfa tv.-ben meghatározott valamely különleges adózási mód alapján állapítja meg (pl. mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, utazásszervezési szolgáltatásra, használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre, befektetési aranyra vonatkozó különös szabályok alapján)
- a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, és közösségi adószám megállapítását kéri.
